2023: Interkulturális – NYÁRI TÁNC
Horváth Gipsy Band – Szombathely/Steinamanger
Pulyai Magyar Kórus – Oberpullendorf/Felsőpulya
Stinjačko Kolo – Stinjaki/Stinatz/Pásztorháza
Deutschkreutzi/Sopronkeresztúri Néptánccsoport
Köszöntés és moderáció:: Katarina Mesner-Kinda
A szombathelyi Horváth Cigányzenekar hagyományos roma zenét játszik, amely egykor Burgenlandban is jellemző volt.
Az oberpullendorfi/felsőpulyai székhelyű Pulyai Magyar Kórus, a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület generációkat összefogó kórusa hagyományos magyar dalokat fog előadni – ízelítőként az egyesület szeptemberi 20 éves fennállási jubileuma alkalmából.
A Stinjačko Kolo Néptáncegyüttes 1977 óta a kulturális élet szerves része Stinatzban/Pásztorházán és Burgenland-szerte.
A Deutschkreutzi Népi Kultúráért Egyesület célja a regionális népi kultúra ápolása, megőrzése és újjáélesztése. Az egyesület magját a néptánccsoport alkotja. Különféle tevékenységekkel igyekeznek felhívni a figyelmet a népi kultúra különleges jelentőségére és felbecsülhetetlen értékére, hogy a lakosság körében növeljék a népi kultúra iránti lelkesedést és megbecsülést.
SOMMERTANZ / LJETNI TANAC / NYÁRI TÁNC / LINAJENGERO KHELIPE
BURGENLANDI MAGYAROKRÓL
Több mint ezer éve élnek itt magyarok. Valamikor csak ők voltak, mára kevesen maradtak. Olyannyira, hogy az anyaország köztudata eléggé el is felejtette őket. De ők már egy évezrede tanulják a magukra utaltságot.
Az első magyarokat (a Lech-mezei események után) az Árpád házi királyok telepítették ide, a „gyepűre” mint „spiculatores” az országot védeni. Ezek a határőr családok kisnemesi parasztok voltak és adóktól mentesítve voltak. Továbbá a fegyverviselés jogával is rendelkeztek. A helységnevek a mai napig őrzik és bizonyítják a határőr múltat: Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget, Felsőlövő. A 13. századtól fokozatosan átalakult a terület lakosságának összetétele. A várurak kíséretében sok német telepes jött az országba. Az iszlám hódítások idején, a török pusztítások által szétrombolt területekre betelepítették a törökök elől menekülő horvátokat.
VALLÁS
A reformáció idején Nyugat-Magyarország legnagyobb része protestáns vallásra tért át. Amikor a 17. században a nagybirtokos Batthyány család visszatért a katolikus valláshoz, ezen a térségen is elkezdődött az ellenreformáció. Viszont a kisnemes határőrök ellenálltak a nyomásnak és megmaradtak a protestáns vallásban. Több vallási összecsapás után Felsőőr lett Nyugat-Magyarország a protestáns egyház egyik központja. Így még mai napig is megmaradt az a különleges helyzet, hogy Dél-Burgenland magyar ajkú lakosságának három különböző vallása van. Felsőőr/Oberwart legnagyobb része református, Alsóőr/Unterwart katolikus és Őrisziget/Siget in der Wart evangélikus.
TÁRSADALMI STRUKTÚRA
A 18. századi gazdasági folyamatok a burgenlandi magyarok társadalmi összetételére voltak nagy hatással. Főleg a kisnemesi parasztok arra voltak kényszerülve, hogy más iparágakra bővítsék ki a tevékenységüket. A következő század elejéig így a magyar lakta falvakban gyakran voltak találhatók tímárok, cipészek, fazekasok, bor-, fa- és állatkereskedők. Észak-Burgenlandban úgynevezett pusztákat hoztak létre, amelyeken magyar béreslegények dolgoztak. Ilyen puszták például az Albertpuszta, Mexikópuszta.
Így a magyar települések lassan elvesztették területi összeköttetésüket az anyaországgal, nyelvi szigetté váltak. A belső közösség felé fordulás volt hát az életlehetőségük, de eredeti szerepükből adódóan a hagyományuk is. Ez elősegítette archaikus nyelvhasználatuk megőrzését, ám a fokozott elszigetelődésüket is, amit vallási megosztottságuk is erősített. Hosszú évszázadok teltek el asszimiláló körülmények közé szorultan. Az 1910-es népszámláláskor csak 9,0 %-nyi volt a magyarság.
NYUGAT-MAGYARORSZÁG AUSZTRIA RÉSZÉVÉ VÁLIK
1921 óta tartozik Burgenland Ausztriához, amelynek sorsa egyedülálló: itt nem a győztesek kaptak Magyarország területéből, hanem az ugyanúgy vesztes fegyvertársak. Az őrök magyar községei egy korábban nem létező, csak ez alkalomból született osztrák tartomány, Burgenland részei lettek. A két világháború közötti időben az anyaország nem törődött velük. Ausztria sem nagyon: ekkor az egyházi iskolákban még fennmaradt a magyar tanítási nyelv, s az állam nem avatkozott bele a volt őrségi települések kultúrájába, ezért a kisebbségek tovább tudták őrizni identitásukat. Ám 1938-ban, a német bevonulással egy csapásra vége lett ennek: az iskolákat államosították, s áttértek a teljes német nyelvű oktatásra. (Egy ideig még az őrségi lakosság Ukrajnába való kitelepítésének gondolatával is foglalkoztak, hogy így teremtsenek helyet a Dél-Tirolból ide telepítendő „nagynémet” polgároknak.) A második világháború a burgenlandi magyarok közül is megszedte áldozatait: míg az 1934-es népszámláláskor még 10 442 magyar nemzetiségit vettek számba, 1951-ben már csak 5 251-et. Ez utóbbi 1,9 %-os részarányt jelentett, amely arány – kisebb ingadozásokkal – azóta is megmaradt.
A háború utáni időszak fokozatosan meghozta a stabilitást, s az anyagi gyarapodást a burgenlandiaknak, így a burgenlandi magyaroknak is. Más szempontból azonban igen nehéz idők jöttek: Magyarországon kommunista rendszer került hatalomra, amely teljesen lezárta a határt. Bár már eddig is kijárták a magukra utaltság kemény iskoláját, a felsőbb osztályok csak most következtek: a burgenlandi magyarok a nyugati világ végállomásává váltak. A régi rokoni és baráti szálak szétszakadtak.
A Második Világháború után burgenlandi magyarok főleg csak Felsőőr és Felsőpulya környékén találhatók. Ami a jogi helyzetet illeti, az 1955-ös Államszerződésben újra rendezték a nemzetiségek jogait és egyenjogúságát a németnyelvű többséggel úgy, mint egymással. A 6. cikk rendezi az általános emberi jogokat, a 7. cikk a szlovén és a horvát nemzetiségek jogait. Viszont a magyar és a cseh nemzetiségeket nem említi meg. Az 1976-os törvény már megnevezi a magyar és a cseh népcsoportokat is. Továbbá népcsoporttanácsok berendezését javasolja. A törvényben a következő áll: a népcsoporttanács „a szövetségi kormány és a miniszterek tanácsadói…” 1979-ben a BMKE négy taggal képviseltette magát a népcsoporttanácsban. A Bécsben élő magyarok népcsoportként történt elismerése következtében a népcsoporttanácsot 16 tagra bővítették. Több éves harc után, 1992-ben a horvát népcsoporttal együtt sikerült elérni, hogy létrejöjjön a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium.
1984-ben közvetítették az első magyar rádióműsort „Magyarul Burgenlandban” címmel a tartományi rádióprogramban. Jelenleg a következő magyar nyelvű rádióadásokat sugarazza a Rádió Burgenland:
1989 óta az osztrák televízió (ORF) 30 perces magazint sugároz Adj `Isten Magyarok címmel. Ezt az adást hatszor egy évben a páratlan hónapok második vasárnapján 13:05-13:30 óráig az ORF 2-es csatornáján láthatják. A WIR hatnyelvű magazinműsort kéthetente 8:45-9:15 óráig sugározza az ORF 3-as csatornája.
További információk a legnagyobb burgenlandi magyar egyesületek és intézmények honlapján találhatók:
FORRÁS: www.bukv.at
Alle Projekte